Ez a gondolatom, a Születés című blogbejegyzésemhez kapcsolódik. Mert ne add fel az álmaidat. Tegyél értük! Hányszor fordult már elő, hogy nagy lendülettel belevágtál valamibe, aztán néhány hét múlva megint ott ültél a romokon, csalódottan, hogy már megint nem sikerült? 💔 És amikor valami már megint nem sikerül, akkor egyre vastagabb lesz az az ólomsúly …

✨ Érzed, hogy valami NAGY dolog készül benned? Te is érezted már, hogy valami nagy változás előtt állsz? ???? Hogy van benned valami megmagyarázhatatlan. Egy érzés, egy energia, egy belső erő, ami napról napra egyre erősebb. Mintha a lelked már tudná, amit az elméd még csak próbál megérteni. Most valami nagy dolog következik! Most végre …

Van az a helyzet, amikor már megszületett benned egy döntés. Átgondoltad. Megnézted több oldalról. Lehet, hogy napokig vagy hetekig őrlődtél rajta, mire végre kimondtad magadban: ezt szeretném. Vagy éppen: ezt nem szeretném. Aztán elmondod a másiknak. És ő nem mond semmit. Csak fintorog. Elhallgat. Sóhajt egyet. Vagy odavet egy félmondatot: „Hát, ha neked ez így …

Te hogyan állsz a munkamegosztással? Nem arra gondolok, hogy tudod-e, hogyan kell felosztani egy feladatot. Hanem arra, hogy valójában megosztod-e. Vagy csak kiosztod a feladatokat, miközben fejben továbbra is mindent te tartasz kézben. A munkamegosztás valahogy mindenhol körülvesz bennünket. Ott van a családban. A mi kis családi Kft.-nkben. Mert hát valakinek gondoskodnia kell arról, hogy …

Az utóbbi időben egyre többet gondolok a jelekre. Nem arra gondolok, hogy minden történésnek titkos jelentése van. Inkább azokra az apró dolgokra, amelyek valamiért megállítanak. Amelyekre felfigyelek, amelyek megérintenek, és amelyek később valahogy összekapcsolódnak egymással. Kevés ember van, akinek a munkásságából igazán inspirálódom. Tényleg nem sok. De akik vannak, azoknak nagyon magas szintűnek érzem a …

Gondoltál már arra, hogy vajon mit jelent számodra a neved? Sokszor egyszerűen csak viseljük. Megszólítanak rajta, leírjuk egy papírra, bemutatkozunk vele… és közben talán eszünkbe sem jut, hogy a nevünkhöz mennyi minden kapcsolódhat. Történetek, családi emlékek, kimondott és ki nem mondott elvárások, generációkon át továbbadott minták. Ha ugyanazt a nevet viseljük, mint egy szülőnk vagy …

Szertartás vagy menekülés? Van az a kávé. Az a bizonyos reggeli kávé, amit akkor is megiszol, amikor a család már elment otthonról. Leülsz. Megkevered. Kortyolsz egyet. És azt mondod magadnak: „Ez az idő nekem jár.” És van az a bögre kávé is, amit már a munkahelyeden iszol meg. Talán ugyanilyen fontos. Talán ott is megállsz …

Vállalhatom, ha büszke vagyok magamra? Megengedhetem magamnak, hogy büszke legyek magamra? Kimondhatom hangosan, hogy ezt most jól csináltam? Vagy rögtön hozzá kell tennem: „Persze, más is képes lenne rá…” „Nem volt ez olyan nagy dolog…” „Csak szerencsém volt…”? Vajon miért olyan nehéz néha elismerni saját magunkat? Sokunkat úgy neveltek, hogy ne dicsekedjünk. Ne legyünk túl …

Amikor meghalljuk azt a szót, hogy gyász, legtöbbször egy szeretett ember elvesztésére gondolunk. Most azonban nem erről szeretnék írni. Nem a halállal kapcsolatos gyászról, mert ez nem az én szakterületem. Hanem azokról a hétköznapi veszteségekről, amelyek mellett sokszor egyszerűen tovább kell mennünk. Mert nincs temetés. Nincs fekete ruha. Nincs részvétnyilvánítás. És mégis… valami véget ért. …

Ha őszintén szembenézünk önmagunkkal, talán be kell vallanunk valamit. Félünk. Sokszor. Sok mindentől. Félünk attól, hogy mi történik, ha kimondjuk, amit valójában gondolunk. Félünk attól, hogy mi lesz, ha nemet mondunk. Félünk attól, hogy mi történik, ha kilépünk valamiből, ami már régóta nem jó nekünk. Félünk attól, hogy mit szólnak majd mások. És talán leginkább …